Zenehallgatás tényleg, vagy csak háttérzaj

Zenét hallgatunk vagy csak dől ránk a háttérzaj, ha kell hanem. Ezzel kapcsolatban találtam Pálinkás Balázs írását, ami közelebb visz bennünket: miért fontos a zene hallgatás, nem csak zenészeknek.

“Menjünk vissza egy kicsit az időben! Képzeljük el azt a kort amikor még nem létezett internet, televízió és rádió, és még az első lemezjátszó sem jelent meg. Akkoriban két módja volt annak, hogy zenét hallhasson az ember: elment zenészeket meghallgatni vagy saját maga próbált hangszeren játszani! Ha valamilyen nagy esemény volt: ünnep, vásár, esküvő, táncmulatság, akkor zenészeket béreltek fel a hangulat megalapozására. El lehet képzelni, hogy akkoriban sokkal nagyobb áhítattal viseltettek az emberek a zene (illetve zenészek) iránt.

Manapság, a XXI. században a zene körülvesz bennünket. Zene folyik mindenhonnan:  weboldalakról, tévéből, hagyományos és internetes rádiókból, mobiltelefon-csengőhangokból, bevásárlóközpontok hangszóróiból, mp3-lejátszókból, Youtube-ról és még lehetne sorolni. Környezetünk hallatja velünk – akár kérünk belőle, akár nem. Sajnos ennek egyik negatív következménye, hogy részben elveszti számunkra a jelentőségét. Ami régen valami különlegeset jelentett az emberek számára – amire felkapták a fejüket ha meghallották –  az mára teljesen köznapivá vált.

  • Miért fontos zenehallgatás?

Szeretném hangsúlyozni, hogy a hallgatás minden zenei tanulás első és legfontosabb lépése. Mielőtt bármit is tudtál volna hangszerekről, kottáról, gyakorlásról; azelőtt egyszerűen csak füleltél és élvezted amit hallasz. (Nem gondolkodtál azon, hogy vajon milyen technikákat alkamaznak a zenészek, milyen akkordok szólnak stb.)

Később, amikor a tanuló elmerül a zene technikai aspektusaiban gyakran kevesebb vagy semennyi időt nem szán arra, hogy zenét halgasson!

Ez pedig öreg hiba. Zene az elsődleges forrás minden zenész számára! Olyan információt hordoz amit semennyi gyakorlással nem lehet pótolni! Bármennyi ideig gyakorolhatsz arpeggiókat, skálákat, akkordokat – csak akkor fogod tudni őket muzikálisan összefűzni, ha aktív zenehallgatással a véreddé válik.

Megpróbálok egy analógiával szemléltetni. Tétetlezzük fel a következő esetet: Egy diák szeretne megtanulni mondjuk japánul. A könyvtárban talál is egy japán nyelvtan könyvet és szótárt. A könyvekből megtanulja az írásjeleket. Ezután állandóan a nyelvtant bújja és szótárból új szavakat tanul (ÍROTT formában, de kiejtésüket nem hallja), nincs kivel beszélgetést gyakorolnia és sehol nem hall japán nyelvű beszédet – NEM HALLJA a nyelvet használatban – csupán Vizuálisan írott szavakat és hozzájuk tartozó nyelvtani szabályokat tanulja.

Logikusan következik, hogy fogalma sem lesz arról, hogyan kell a szavakat összekapcsolni értelmes mondatokká, arról pedig még kevésbé, hogy hogyan kell őket helyesen kiejteni.

Ehhez képest nagyon sok hangszerest ilyen módon tanítanak. Zeneelméletet, elvont szabályokat, kottát olvasni tanítani olyan valakinek, aki nem szokott zenét hallgatni – ez szinte recept a kudarcra. Szüksége van valamilyen REFERENCIÁRA arról, hogy milyen hangzást kell létrehoznia!. Amint rengeteg hallgatással bevésődött a zene a tudatába tízszer könnyebb lesz megtanulnia ugyanazt a darabot!

Ha eléggé élénken és letisztultan hallasz valamit a fejedben akkor  önéntlenül is addig próbálkozol a hangszereden amíg meg nem valósítod a kívánt hangzást!

Az úgynevezett „csodagyerekek” és a zene mesterei nagyon fejlett belső hallással rendelkeznek – ÉL a zene a fejükben!

Passzív vs. aktív zenehallgatás

  • Passzív zenehallgatás

Passzív zenehallgatásról akkor beszélünk amikor a zene csak egyfajta háttérként szól. Nem figyelünk oda rá különösebben (Én például nagyon szeretek olvasás közben betenni valamilyen diszkrét zenét a háttérbe). Az is passzív zenehallgatás mikor sportolás közben zene szól az mp3 lejátszóból, vagy netezés közben megy valami a számtógépünkről

  • Aktív zenehallgatás

Aktív zenehallgatásról akkor beszélünk, ha a zene kerül a figyelmünk középpontjába. Félretesszük ügyes-bajos dolgainkat, bekapcsoljuk a muzsikát és teljes lényünket átadjuk a zene élvezetének.

  • MULTIMÉDIA

Sajnos az emberek életéből már-már kiveszett ez a fajta kikapcsolódás, mivel millió féle szórakozási lehetőség közül választhatunk. Megjelent a MULTIMÉDIA ami egyszerre stimulál szöveggel, hanggal, képpel, animációval, videóval és interaktivitással – egyszóval rengeteg inger éri egyszerre az embert. Szerintem a “sima” zenehallgatást ehhez képest már sokan kevésnek érzik.

  1. Miért hatékonyabb mint passzív?

Mindenkit, de a zenészeket meg főleg szeretném arra bíztatni, hogy minél több időt töltsenek aktív zenehallgatással. Nincs baj a passzív hallgatással, megvan annak is a helye. Az aktív, odafigyelő zenehallgatás viszont nem csak mélyebb élményt jelent, de zeneileg is fejleszt. Ebben a „módban” elkezdjük felfedezni és értékelni a muzsikában lévő nüanszokat és rejtett szépségeket.

Mikre lehet érdemes/figyelni aktív hallgatás közben?

Amennyiben zenélni tanulsz szeretnélek arra ösztönözni, hogy minél több időt töltsél a zenehallgatásnak ezzel a módjával. Rengeteg finomságot csak sokszori, elmélyült hallgatás során képes felfedezni és megtanulni az ember.

  • Gyakorlások közti szünetekben kapcsold be a zenét!

Ne feledd, hogy a zene olyan fajta információt hordoz magában amit semennyi  hangszeres gyakorlás nem pótolhat! Ha nyelvet tanul az ember semennyi nyelvtani gyakorlat nem pótolhatja azt, hogy hallod az embereket idegen nyelven beszélni. A hangszereden való gyakorlás mellett szánj arra is időt, hogy aktívan halgass! Mikor elfáradtál kapcsold be a zenét és élvezd!

 

Néhány befejező gondolat:

  • Nyisd ki a füled az újfajta zenékre! Ne skatulyázd be magad egy fajta stíusba. Lehet, hogy ott találsz valami új kedvencre, ahol nem is várnád!
  • Tévézés, netes böngészés helyett inkább kapcsold be egy albumot, amit mindig is meg akartál hallgatni.

Nem lehet túlbecsülni a hallgatás jelentőségét. Sok-sok hallgatással öntudatlanul is elkezdenek beépülni új elemek a zenei szókincsedbe!”

Eredeti szöveg:>>>>>>>>>>>>>>

 

Cimkék: